…iJEN nincs, és mégis van…

2009.02.02. 16:21 a plankton | szólj hozzá

A 2007-től jó néhány pénzintézet, köztük Magyarország piacvezető bankja is bevezette a japán jen alapú hitelek kihelyezését, megérkezett a várva várt szuperolcsó hitel. Több tízezer magyar család boldogságtól könnyesre sírt szemekkel borult a banki ügyintéző nyakába, aki rózsaszín álmokat vetített az ügyfélnek, jó pár 10ezer forinttal kevesebb törlesztőrészletet, akciós kamatokat ígérve… Sokan az államilag támogatott forinthiteleiket váltották ki az új lehetőséggel, akkor még nem is gondolva arra, hogy nem kevesebbet, mint a megélhetésüket, a nehezen felépített egzisztenciájukat és a vagyonukat kockáztatják.
Rögtön alá is írta mindenki a közjegyzői okiratot, ami persze minden fontos információt tartalmazott, köztük azokat is, amiket a szűkre szabott tájékoztatás során kevésbé hangsúlyoztak ki.

Mi a jen hitel? Miért jó?
A Japán  jegybank éveken keresztül a 0% kamat politikáját folytatta, az irányadó kamat 0,5-1% között mozog. Ezért a bankok jóval kedvezőbb feltételekkel tudtak ajánlatot adni ügyfeleiknek, a hitelek sokkal olcsóbbak voltak a piaci kamatozású svájci frank és euro hiteleknél, nem is beszélve a forinthiteleknél.

Miért nem jó?
A jen árfolyamingadozása nagyon jelentős, minden más devizánál sokkal kiszámíthatatlanabb, az elmúlt években 30%-ot meghaladó volt az euróval szembeni árfolyamingadozás... Az ilyen mértékű árfolyamkockázat óriási rizikót jelent a felvett hiteleknél, Ausztriában és több más európai országban például éppen emiatt betiltották a jen alapú hitelezést, ugyanis ilyen mértékű kockázatviselés még megfelelő tájékoztatás mellett sem hárítható át az ügyfélre. Szerintük legalábbis, de nálunk ez nem így volt. Igaz, hogy a PSZÁF figyelmeztetett – állítólag kielégítő hangsúllyal -, hogy a jenhitel felvétele extra kockázattal jár, hiszen a japán gazdaság fundamentumai kellően erősek ahhoz, hogy bármikor jelentősen erősödhet a jen árfolyama, és a szakemberek az elmúlt években minimum 10-20%-kal alulértékeltnek tartották.


 

Mi történt?
2008-ban megállt a jen árfolyamának a gyengülése, erőteljes defláció kezdődött (az infláció ellentettje, a pénz vásárlóerejének növekedése). További árfolyam erősödést eredményezett, hogy a 100 milliárdra rúgó, nagyon olcsón felvett jenhiteleket elkezdték átváltani a befektetők piaci kamatozású CHF hitelekre.
Ezzel párhuzamosan elkezdődött a gazdasági világválság és a forint mélyrepülése, így eshetett meg, hogy a 2007-es 1,4-es árfolyam mára 2,4-2,6 körüli lett.

Mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha valaki mondjuk tavaly év elején felvett 10 millió forint hitelt, akkor az most kb. 17 millió forinttal tartozik a banknak. Ha az akciós kamatozás lejár, életbe lép a hitelajánlat kisbetűs része, a törlesztés bizony akár 70%-kal is megnőhet. Könnyű belátni, hogy ez a legtöbb adós számára vállalhatatlan teher, és bizony óhatatlanul lesújt a könyörtelen felismerés: szegény ügyfél a  hitelében teljesen eladósodott.

Mit tesz a bank?
A jelentősen megnövekedett tartozásra sok esetben már nem nyújt fedezetet a megjelölt ingatlan, így a bankok kockázata is óriási. Egy bedőlt hitel esetében a bank messze nem jut a menekülési értékhez sem az ingatlan eladása esetén. Az OTP tavaly decemberben levélben tájékoztatta az ügyfeleit, hogy a szerződés alapján kötelezhetné őket pótfedezett bevonására vagy előtörlesztésre, de egyelőre mégsem teszi. Hurrá! Elég életszerűtlen lenne, ha egy család, aki fél életen keresztül dolgozott, hogy az egyébként minimális önrészt előteremtse, egyetlen vagyona a fedezetként már bevont háza vagy lakása, és amúgy is nyakig ül a megnövekedett törlésztőrészletek  fojtogatásában, benyúlna a farzsebébe és kitekerne pármillás előtörlesztést. Így a bankok is kényszerpályán mozognak.

Mit tehet ebben a helyzetben az adós?
Semmi okosat, azon kívül, hogy vár.
A hitelt kiváltani nem érdemes, mert a nagy árfolyamkülönbség miatt a veszteség azonnal realizálódna, hiszen a tartozás most vagy 70%-kal magasabb mint a felvett összeg, így ezt a magasabb összeget kellene kiváltani.
Két értelmes megoldás van:

  • kérni kell a bankot, hogy hosszabbítsák meg a futamidőt, így a törletőrészletek talán elfogadható mértékűre redukálhatók,
  • vagy várni kell, amíg az árfolyam megközelítőleg az eredeti szintre visszaáll és akkor gondolkodni érdemben a hitelkiváltásban. (Erre a prognózisok és a világgazdasági folyamatok alapján a közeljövőben nem valószínű, hogy sor kerülhet. Optimista becslések szerint az év második felében várható egyáltalán érdemi javulás, ha várható egyáltalán.)

Összegzés
A PSZÁF álláspontja –ami egyébként nagyon valószínű is-, hogy a jenhitelt felvevőket messze nem tájékoztatták az ilyenfajta pénzügyi megoldás hatalmas kockázatairól, ugyanakkor az írott szerződés minden fontos kikötést tartalmaz, így a fennálló helyzet összes negatív következményét az ügyfelek vállalják. A bankok egyelőre türelmesek, ameddig megtehetik, utána viszont elszabadulhat a pokol.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://apenzboldogit.blog.hu/api/trackback/id/tr14918393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása